Történet

A ROTTWEILER TÖRTÉNETE

 

EREDET

 

 

A házikutya származását illetően az az elfogadott álláspont, hogy a kutya ősatyja a farkas.Minden kutyafajta – a kis chihuahua-n keresztül a lenyűgözően erős mastiffig – a farkas mutánsai szelektív tenyésztésének eredménye, amely széles sprektumú variációknak ad teret.

Gondoljunk csak arra, hogy mintegy 100 évvel ezelőtt, amikor a kutyák sokfélesége a fajtatenyésztés

által bekövetkezett, előálltak a kis- és nagytestű kutyák, ezek mind az ő ősüktől, a farkastól kapták meghatározó tulajdonságaikat és vonásaikat.

 

Úgy véljük, hogy cca. 15 000 évvel ezelőtt jelent meg a kutya az ember környezetében. A rottweiler

eredetéről különböző nézetek állnak fenn. Figyelembe véve azt a tényt, hogy a rottweiler különösen

alkalmas a marhák hajtására, ezért történelme a hajtókutya korszakkal kezdődött. Őseit megtaláljuk

az egykori római légiókban mint csordaterelő hajtóállatokat.

Ezek a római kutyák az Alpokon keresztüli hadjáratokat kísérték, néhány helyen lemaradoztak és ezek

a területek adtak otthont egy-egy kutyafajtának.

Az egyik ilyen út a Boden-tó irányába vezetett, ami mutatja, hogy a római birodalom úthálózata nagyon kiterjedt volt. Nos, ha ezen a hadiúton továbbmegyünk, elérjük a mai Rottweil városát, a várost, amelyről a rottweiler fajta kapta a nevét.

 

19.SZÁZAD

 

A 19. század folyamán a római kutyákat  a Boden-tó környéki pásztorkutyákkal különféle formákban

keresztezték. A további évtizedekben ezt a kutyát életrevalóságra, intelligenciára, kitartásra és állat-

hajtásra tenyésztették.

Ezáltal lett nélkülönözhetetlen segítője a marhakereskedőknek és mészárosoknak.

Ahogy már említettük, ez a kutya volt a leggyakoribb és az egykori római birodalmi Rottweil körül a

legelterjedtebb, s így kapta a középkorban a rottweiler nevet.

Ha a rottweiler kutyát ilyen magas rangúnak  értékelték, akkor minden jogalapunk megvan arra

vonatkozóan, hogy pásztor- és hajtókutyaként elfogadjuk őket.

A  19. században Rottweil kimondottan marhakereskedelmi központ volt, ahol a marháktól a juhokig  – mindenekelőtt Breisgauból, Elzászból és a Neckar völgyéből – hajtották oda a csordaállatokat.

Ez időben a nyáj féken tartása és védelme szükséges volt, hiszen a haramiák vagy a farkasok miatt a

hatalmas, gyéren lakott vidékeken nagy szükség volt az erős, kitartó, nyugodt és eszes kutyákra.

Egy igazi, vérbeli mészáros számára Rottweilből és környékéről megszokott volt, hogy több rottweilert is birtokolt, mivel a marhakereskedő legfőképpen a mészáros kezeitől függött.

Nos, az idők folyamán a marhák szállítása már vasúton és más szállítóeszközökkel, illetve egyéb módon történt, így a rottweiler már nem tudta hasznosítani magát, korábbi feladataitól megszabadították.

 

20.SZÁZAD

 

Először a 20. század elején jutottak az ember eszébe a rottweiler kimagasló jellembeli sajátosságai.

Ennek a fajtának a magas használati értékét kipróbálták a rendőri szolgálatban is és 1910-től a rottweilert elismerték mint rendőrkutyát.

 

NAPJAINK

 

Egykor, ahogy ma is az embert ez a kutyafajta elbűvölte. Hűsége, úgymint odaadása, szorgalma, vezethetősége és higgadtsága bizonyítéka annak, hogy ennek a kutyafajtának milyen magas a használati értéke.

A rottweiler mint családi kutya is egy szakszerű tenyésztésnél és felnevelésnél, úgymint társadalmosításával  a családon belül egy megbízható és hűséges barát.

Ahogy az embernél kezdődik a gyermeket illetően a nevelés és a szocializálódás, ugyanígy meghatározó a kutyakölyköt illetően is.

Minden rottweiler kész tanulni kölyökkorban, magát besorolni az adott közegbe és fegyelemnek alávetni, tehát a falkába illeszkedni.

A rottweiler tehát a környezetétől fog sokszorosan is kiformálódni.

A helyes felnevelés barátsághoz vezet. Hibás, szeretetlen, rideg képzéstől rottweilerünk emberekkel

való együttélése megromlik.

Az ember felelős tehát elsősorban azért, hogy milyen rottweilerünk lesz.

Mindez érinti a tenyésztést, a kiképzést, az egészséget és az együttélést.

Az Általános Német Rottweiler Klub (ADRK) mint bejegyzett egyesület és mint a Német Ebtenyésztők

Egyesületének (VDH) egyedüli elismert tenyészegyesülete több mint 90 éve felügyeli és látja el ennek

a kutyafajtának és a rottweilernek mint kultúrkincsnek a tenyésztését és illetékességét, ugyanakkor

kötelezettségeit is a fajta fenntartásához és jobbra fordításához.

A szigorú tenyészállat-kiválasztáson keresztül, a mindig új és újabb kihívásokhoz és környezeti behatásokhoz alkalmazkodva kísérli meg az ADRK rottweilerünk további javítását.

Tenyésztésünk legfőbb célja kutyánk egészsége kell, hogy legyen!

Az egészség kifejezés mind lelki, mind fizikai terhelhetőség tekintetében is vonatkozik kutyánkra.

A tenyészcél többek között kimondja: „ a barátságos munka- és családi kutya egészséges és magabiztos viselkedése kapcsolódik a jobb küllemmel és teljesítménnyel.”

 

Jelen korunkban a rottweiler elbűvöli az embereket, s reméljük, hogy a rottweiler további barátokat

nyer meg magának, illetve a fajta szerelmesei közül sikeresen szerez új híveket.

 

Kívánunk jó egészséget és boldogságot kutyánknak, úgymint az egész világ rottweiler-családjának.

 

ADRK elnöksége

 

 németből fordította: Hajas István FCI nemzetközi küllembíró, HMRE speciál fajtabíró
A közreadást az ADRK e.v. hozzájárulása tetté lehetővé!